Önmagad legyél

Mikor unalmas az emberek között,
Akkor a mennybe költözök,
Vonattal kicsit messze van,
Hát repülőjegyet váltottam.

Jó, mikor körülöttem minden repül,
Mindegy mennyibe is kerül.
Mikor az ember kiéli minden vágyát,
És úgy alussza édes álmát.

Álmodok egész éjjel,
Összerakom, szedem széjjel,
Az álmomat, és érzem azt,
Hogy jobb lesz ha ittmaradsz.

Mit se törődök az emberekkel,
Most ők néznek énrám fel,
Azt hiszem ez tisztelet,
Pedig csak megvásárolt élvezet.

Aztán vége, visszaszürkülnek a színek,
Hiába a távoli gyönyörű képek,
Még hallom, de honnan jön nem értem,
Azt hiszem, elfogyott a pénzem.

Vissza az egyszerű hétköznapokba,
Mindenki szürke tudatállapotba,
Fejemben egyszerű kényszerképzetek,
Ha így folytatom, álmaimról letehetek.

Kérdés, megéri-e?
           megéri-e???

Hogy az emberek belém vetett hite,
Elszáll, mint fáról a lehullott levél,
De te csak mindig önmagad legyél!
Bármit is tegyél: Önmagad legyél...

   Anyádnak virágot vegyél...
               Önmagad legyél...
Engem komolyan ne vegyél...
               Önmagad legyél...
  Mint a fáról lehullott levél...